Kéztőalagút szindróma

spirit logó rész

A kéztőalagút szindróma (CTS), szaknyelven carpalis alagút szindróma, az egyik leggyakoribb neurológiai rendellenesség, amely a csukló anatómiai kialakítása miatt alakul ki. Ez a betegség a kéz és az ujjak fájdalmával, zsibbadásával és bizsergésével jár, ami általában éjszakai rosszabbodást mutat. Az állapot főleg azokat érinti, akik ismétlődő kézi műveleteket végeznek, mint például gépelés vagy precíziós munka, ami fokozott nyomást gyakorol a kéztőalagútban futó középidegre.

A kéztőalagút szindróma diagnosztizálása és kezelése kulcsfontosságú a tünetek enyhítésében és a hosszú távú károsodások megelőzésében. A modern orvostudomány számos hatékony kezelési lehetőséget kínál, beleértve a konzervatív módszereket, mint a fizioterápia és a gyulladáscsökkentők, valamint a sebészeti beavatkozásokat, amelyek a tenyéri szalag átmetszésével azonnal csökkenthetik a nyomást az idegen. A kéztőalagút-szindróma műtéti kezelése gyors és tartós megoldást nyújt azoknak, akiknél a nem műtéti kezelések nem hoznak eredményt.

 

Kéztőalagút műtét 

A kéztőalagút szindróma műtéte, más néven csukló-alagút felszabadító műtét, egy gyors és hatékony eljárás, amelyet ambuláns körülmények között, helyi érzéstelenítésben végeznek. Ennek során a sebész átmetszi a kéztő alagút fölötti tenyéri szalagot, amivel megszünteti a medianus ideg nyomását, ezáltal enyhíti a beteg tüneteit és javítja a kéz funkcióit.

 

A műtét előkészítése és menete

A műtét előtt a beteg alapos kivizsgáláson esik át, amely magában foglalhat röntgenfelvételt, elektromos idegvezetési tesztet és fizikális vizsgálatot is, hogy megerősítsék a diagnózist. A műtét napján a beteg megérkezik az egészségügyi központba, ahol az érintett területet fertőtlenítik és helyi érzéstelenítőt injektálnak.

 

A sebészeti beavatkozás

A műtét során a sebész egy kis bemetszést végez a csukló elülső részén. Ezt követően óvatosan megnyitja a tenyéri szalagot, amivel szabad teret biztosít a medianus idegnek. Ha szükséges, eltávolítanak minden gyulladt vagy felesleges szövetet is, hogy optimalizálják a helyzetet.

 

A műtét utáni kezelés

A műtét után a beteg rövid időn belül hazaengedhető. Az első napokban ajánlott a kéz magasabban tartása a duzzanat csökkentése érdekében. A beteget arra ösztönzik, hogy óránként végezzen enyhe ujjgyakorlatokat a merevség elkerülése és a vérkeringés javítása céljából. A seb gyógyulását követően a beteg fokozatosan térhet vissza a normál tevékenységeihez.

 

Kéztőalagút műtét utáni gondozás és rehabilitáció

A kéztő-alagút műtét utáni időszak alapvető fontosságú a gyors és hatékony gyógyulás szempontjából. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, hogyan kell kezelni a műtét utáni állapotot, hogy minimalizálja a kellemetlenségeket és maximalizálja a gyógyulási esélyeket.

 

Kötés kezelése és sebgyógyulás

A műtét után felhelyezett steril kötést szárazon és tisztán kell tartani. A kötés eltávolítása általában a műtét utáni második naptól lehetséges, de pontos időpontjáról és módjáról orvosa ad részletes tájékoztatást. Fontos, hogy a seb területét megóvjuk a fertőzésektől és a mechanikai sérülésektől.

 

Fájdalomcsillapítás

A műtét utáni fájdalom kezelésére általában paracetamol ajánlott, amelyet az orvos utasítása szerint kell szedni. Fontos, hogy a fájdalomcsillapítók alkalmazása ne lépje túl az ajánlott maximális adagot, és csak szükség esetén használja őket.

 

Kötés és varrat eltávolítása

A kötést általában néhány nap múlva lehet eltávolítani, az öltések – ha nem oldódó típusúak – körülbelül 10 napon belül kerülnek eltávolításra. Az önállóan oldódó varratok és steril szalagok esetén nincs szükség további beavatkozásra.

 

Rehabilitációs gyakorlatok

A műtét után az orvos javasolhat ujj- és kézgyakorlatokat, amelyek segítenek helyreállítani a kéz mozgékonyságát és csökkenteni a duzzanatot. Ezeket a gyakorlatokat naponta többször is el kell végezni, hogy elősegítsék a gyorsabb és teljesebb gyógyulást.

 

Duzzanat kezelése

Ha az ujjak megduzzadnak, ajánlott a kezét magasabban tartani, és szükség esetén gyulladáscsökkentőket alkalmazni. Fontos, hogy bármilyen szokatlan tünet esetén azonnal forduljon orvosához.

 

Fürdés és higiénia

A műtét utáni első naptól lehetséges a zuhanyzás, de a kötést minden nedvességtől meg kell óvni. A kötés nedvesedése esetén annak azonnali cseréje javasolt.

 

Heg kezelése

A műtét után kialakuló heg idővel halványul és puhul. Hegmasszázs, hidratáló krémek és olajok használata javasolható a hegszövet rugalmasságának növelése érdekében.

 

Hosszú távú kilátások

A kéztő-alagút műtét után a legtöbb beteg jelentős javulást tapasztal, de a teljes gyógyulás időtartama változó lehet. A rendszeres orvosi ellenőrzés és a személyre szabott rehabilitációs program kulcsfontosságú a sikeres eredmény érdekében.

 

Kéztőalagút szindróma diagnosztizálása

A diagnosztikai folyamat első lépése, hogy a páciens részletesen beszámol aktuális panaszairól, korábbi egészségügyi problémáiról, és a tünetek kezdetéről. Ez segít az orvosnak abban, hogy jobban megértse a probléma természetét és a potenciális kiváltó okokat.

Fizikális vizsgálat: Az orvos specifikus teszteket végez, mint például a Tinel-próba, amely során enyhe kopogtatással próbálja előidézni a zsibbadást vagy a villanyszerű érzést a csuklóban. A Phalen-próba során a beteg csuklóit 90 fokos szögben hajlítva tartják néhány percig, hogy megfigyeljék, előidézi-e a tüneteket.

 

Képalkotó és Funkcionális Vizsgálatok

Elektroneurográfia (ENG): Az ENG vizsgálat alapvetően fontos az idegek ingerületvezetési sebességének mérésére. Ez a teszt kimutatja, ha az idegvezetés lelassult a csukló területén, ami alátámasztja a kéztőalagút szindróma diagnózisát.

Ultrahang: Az idegi ultrahang vizsgálat segítségével részletes képet kaphatunk az idegekről és a környező szövetekről. Ez segít azonosítani az idegnyomás pontos helyét és mértékét.

Röntgen: A csukló röntgenfelvételével kizárhatók a csontszerkezeti eltérések, mint például törések vagy ízületi degeneráció, amelyek szintén okozhatnak hasonló tüneteket.

 

Kéztőalagút szindróma okai

A kéztőalagút szindróma kialakulásának hátterében több különböző tényező állhat, amelyek együttesen vagy külön-külön okozhatják a kéztőcsatorna szűkületét és az ebből eredő idegnyomást. A leggyakoribb okok között szerepelnek anatómiai tényezők, mint például az ízületek szerkezeti elváltozásai, sérülések és genetikai hajlam.

 

Anatómiai tényezők és sérülések

Számos esetben a csukló anatómiai szerkezetéből adódóan keletkezhet szűkület. Az inak, ízületek és csontok által körülzárt térben futó középideg (nervus medianus) kisebb helyen kénytelen áthaladni, ami fokozott nyomást gyakorol rá. Sérülések, mint például csonttörések vagy a csukló túlzott megterhelése szintén szűkíthetik ezt a teret, emellett gyulladásos folyamatok is előidézhetik az ideg összenyomódását.

 

Hormonális és metabolikus változások

A kéztőalagút szindróma gyakrabban érinti a nőket, különösen terhesség, menopauza vagy egyéb hormonális változások idején. Ezekben az időszakokban a hormonális ingadozások miatt növekszik a szövetekben a folyadék, amely tovább szűkíti a carpalis alagutat. Emellett a cukorbetegség és egyéb anyagcserezavarok is hozzájárulhatnak a szindróma kialakulásához a perifériás idegek károsodása révén.

 

Ismétlődő mozgások

A kéztőalagút szindróma kialakulásának jelentős rizikófaktora lehet az ismétlődő kézmozgások végzése, különösen ha ez hosszú időn keresztül történik magas intenzitással vagy helytelen ergonómia mellett. Ilyen tevékenységek például a gépelés, finommotorikát igénylő munkák, vagy akár az intenzív sportolás, amelyek túlzottan igénybe veszik a csuklót és a kéz izmait.

 

Genetikai hajlam

Egyes családokban gyakoribb a kéztőalagút szindróma előfordulása, ami genetikai hajlamra utalhat. A csukló szerkezetének veleszületett kis mérete vagy az ínszalagok különleges elrendeződése szintén növelheti a kockázatot.

 

Kéztőalagút szindróma tünetei

A kéztőalagút szindróma, vagy csukló-alagút szindróma, a kéz és a csukló egyik leggyakoribb neurológiai rendellenessége, amely jelentős kellemetlenséget okozhat az érintettek számára. Ez a betegség a nervus medianus összenyomódásából ered, ami a kézben és az ujjakban számos kellemetlen tünetet vált ki.

 

A tünetek korai felismerése

Kéz zsibbadás és bizsergés: A legkorábbi és leggyakoribb tünet a hüvelyk-, mutató-, középső-, és gyakran a gyűrűs ujj részleges zsibbadása, különösen éjszaka. Ez az állapot gyakran „bizsergéssel” kezdődik, ami idővel állandósulhat.

Csukló fájdalom: A fájdalom éles vagy égő lehet, ami a csuklóból az alkar felé, esetenként a vállak és nyak irányába is kisugározhat. A fájdalom intenzitása mozgással, különösen a csukló hátrahajlításával fokozódhat.

Gyengeség és fogóerő csökkenése: Az ideg összenyomódása miatt a kéz izmai gyengülhetnek, ami befolyásolja a fogóképességet és a finommotoros tevékenységek végzését. Gyakori jelenség, hogy az érintettek nehezen fogják meg a tárgyakat vagy gyakran elejtenek dolgokat.

 

Haladó stádiumú tünetek

Izomsorvadás: Hosszan tartó nyomás esetén a tenyér izmai sorvadhatnak, ami láthatóan vékonyabbá teszi a kéz alakját, különösen a hüvelyk alatti területen.

Állandósult érzészavarok: A folyamatos nyomás hatására az érintett ujjakban állandósulhat a zsibbadás érzése, ami már nappali időszakokban is jelen van.

Paresztézia: A „tűszúrások” érzete, ami hirtelen jelentkezhet, és átmenetileg erős kellemetlenséget okozhat.

 

Foglaljon időpontot konzultációra!

 

Ha kéztőalagút szindrómára utaló tüneteket észlel, ne várjon tovább a megfelelő kezelés elkezdésével! Foglaljon időpontot konzultációra online vagy hívjon minket közvetlenül a +36 1 445 0108 telefonszámon. Szakértő csapatunk készen áll arra, hogy személyre szabott kezelést és professzionális gondoskodást nyújtson, hogy Ön mihamarabb visszanyerhesse az életminőségét. Ne hagyja, hogy a fájdalom és a kellemetlenség akadályozza a mindennapjaiban!